Festetics Kristóf

Festetics II. Pál és Fitter Erzsébet fia
Alispán, országgyűlési követ, a Hétszemélyes Tábla bírája
Ság, 1696. július 22. – Sopron, 1768. február 25.

„Én atyai szeretetemet hozzá tartom; (…) éljen Istennek dicséretére, királyunk hűségére s édes hazájának igazán való szolgálatára."
(Festetics II. Pál végrendeletében szereplő jókívánságai fiának, Festetics Kristófnak)

Festetics Kristóf volt a Festetics család keszthelyi ágának alapítója, a primus aquirens, a vagyonszerző. Festetics Kristóf 1739. február 6-án 24 ezer forintért vásárolta meg Pethő Zsigmondtól a Pethő János örökségére való jogokat. Ugyanebben az évben, május 18-án a Pethő család egy leányági örökösétől vett újabb jogokat. 1740 októberében pedig a Bakács családtól vette meg 2000 forintért a hévízi malmot. 1741. szeptember 25-én Mária Terézia oklevélben erősítette meg a vásárlásokat, ezáltal Festetics Kristóf jogos tulajdonai lettek a keszthelyi és környékbeli földek. Festetics Kristóf vagyonos és befolyásos ember lett, így érthető, hogy 1745-ben elkezdte az akkor 34 helyiségből álló keszthelyi kastély építését. A kastélyban a díszes bútorok között több játékasztal is volt, az udvarmesteri tisztet pedig egy nő töltötte be, akinek szobájában őrizték többek között a kastély ezüstneműit is.

1696: megszületett Ságon
1721: feleségül vette Mezőszegedi Szegedy Juditot
1736: tagja lett a Helytartótanácsnak
1739: keszthelyi birtokokat vásárolt
1742: a Hétszemélyes Tábla bírája lett
1745: elkezdte a keszthelyi kastély építtetését
1768: meghalt Sopronban