Festetics III. Pál

Festetics Kristóf és Mezőszegedi Szegedy Judit fia
Országgyűlési követ, császári és királyi tanácsos, a Magyar Kamara alelnöke
Ság, 1722. december 7. – Pozsony, 1782. április 7.

„Ő Felsége nagyon meg van elégedve az Ön szorgalmával.”
(Mária Terézia magyar királynő titkárának levele Festetics III. Pálhoz)

Mária Terézia uralkodása alatt – legyen szó - a sóbányákról, a Magyar Királyság pénzügyeiről, az oktatás vagy a jobbágyok helyzetéről Festetics III. Pál tanácsaira a királynő mindig számíthatott. A grófi címet szerzett keszthelyi főúr azonban nemcsak a bécsi udvarban állt elő számos tervvel, ötlettel. A Balaton-parti városban iskolákat alapított, és szerette volna meghonosítani a selyemhernyó-tenyésztést. Ennek érdekében az országban elsők között ültetett szederfákat, ám sajnos nem járt sikerrel. III. Pál kastélyának leltára arról tanúskodik, hogy korának technikai újításai is érdekelték: rendelkezett barométerrel, termométerrel, valamint a fényképezőgép ősének tekintett camera obscurával is. A kastély evőeszközei között pedig már háromágú – úgynevezett francia – villákat találhatunk akkor, amikor még a kétágú volt inkább használatos.

1722: megszületett Ságon
1751: feleségül vette Bossányi Juliannát
1758: megkapta bécsi hivatali állását
1762: Mária Terézia tanácsadója lett
1772: megkapta a grófi címet
1772: kinevezték a Magyar Kamara alelnökévé
1782: meghalt Pozsonyban