Festetics László és Josephine Hohenzollern-Hechingen fia
Császári és királyi kamarás, lovassági tábornok
Bécs, 1813. június 21. – Bécs, 1883. február 5.
„Festetics vezérőrnagy a szó szoros értelmében imponáló bátorsággal vezette a küzdelmet brigádja jobb szárnyán.”
(Gróf Philipp Stadion jelentése Festetics I. Taszilóról az 1859-es solferinói csata után)
Festetics I. Tasziló több évtizedes töretlen katonai pályafutása során diplomáciai és hadi eseményekben is részt vett. 1837-ben tagja volt a Habsburg Birodalmat képviselő küldöttségnek Viktória angol királynő koronázásán. Katonaként akadtak győztes és vesztes csatái. Utóbbiak közül a történelemkönyvekben is megtalálható 1866-os königgrätzi ütközetben a IV. hadtest parancsnokaként nemcsak katonai értelemben érte a keszthelyi grófot veszteség. Egy ágyúgolyó eltalálta, és ennek következtében bal lábfejét amputálni kellett. Egy ilyen sérülés következményei akkoriban akár halálosak is lehettek, nem véletlen, hogy Festetics I. Tasziló környezete megrendülten fogadta a hírt. Egy anekdota szerint tisztiszolgája el is sírta magát. A gróf még ebben a helyzetben is próbálta megvigasztalni szolgáját, ezért így szólt: „Ne sírj! Gondold meg, ezentúl csak egy csizmát kell tisztítanod.”
1813: megszületett Bécsben
1834: katonai pályára lépett
1848: egyezséget kötött a testvérével, Festetics II. Györggyel a Festetics-birtokok megosztásáról
1866: a königgrätzi csatában súlyosan megsebesült
1876: lovassági tábornokká nevezték ki
1883: meghalt Bécsben